Jó, tudom, senkit nem érdekel a nyávogásom.
Azért mégis megejtek egy bejegyzést...

Ma megpróbáltam átvenni mindent amit eddig tanultam... egyfolytában felejtek el mindent, töriből a felét meg sem tanultam... nem fog menni, érzem, hogy nem fogom megcsinálni. Mindjárt elmegyek, és még utoljára olvasgatom a törit, többet már nem tudok tenni... nagyon félek... És holnap, ha végre túlleszek rajta, akkor sem az lesz, hogy vége... ugyanis ott a csütörtök, a marketing... amitől ha lehet, még jobban félek, mint a töritől... egy kib*szott szót nem néztem még át, mindent holnap kell majd... nem bírom már tovább ezt, most totál kiborultam... ha most képes vagyok elbőgni magam, mi lesz velem holnap, amikor kihúzom a legrosszabb tételt... mert biztos az lesz... megpróbálom bemesélni magamnak, hogy lesz egy icipici mázlim, és olyat húzok, amit úgy ahogy tudok... de sosincs mázlim.

Ma sem volt... igazából örülnöm kéne, de nem tudok. 5 után jött egy zivi... végre egy normális, az első az évben... csakhogy mi jól megszívtuk... végig annyi volt, hogy elmentek mellettünk a felhők... igaz, hallgathattam a szép kis dörgéseket, de annyi... egy csepp eső nem esett, míg az északabbra lévő kerületekben felhőszakadás volt, jégeső... utálom az esőt, de ebben a hónapban még semmi eső nem volt, szárad ki minden... és eső nélkül valahogy úgy érzem, hogy "nem volt érvényes" a zivatar... Villámoknak pedig a színét sem láttam, máshol persze voltak...
És igen, szörnyű nevetséges vagyok. Tudom. Mindigis tudtam. Sokkal kevesebb problémám lenne, ha nem lennék ennyire időjárásmániákus...

ÁÁÁÁÁÁ... képtelen vagyok a saját nyávogásomat hallgatni.
Ennyi volt. Holnap vizsgázok, akármi is lesz... ha megbukok, hát akkor megbukok... csak túlélem valahogy...

ßy ß.
2009.04.14. 19:43

♪: A Day To Remember - Mr. Highway's Thinking About The End
hangulat: kiborulás.